Information on Conciliation Boards

Némethné Gál Andrea E.V. 
(Székhely: 8220 Balatonalmádi, Szabadság u. 26.; Adószám: 66189387-2-39;
Nyilvántartási szám: 32502336) a fogyasztói jogvita rendezése érdekében - jogszabályi
kötelezettsége szerint - igénybe veszi a békéltető testületi eljárást.

Némethné Gál Andrea EV székhelye szerinti Békéltető Testület adatai:
Név: Veszprém Megyei Békéltető Testület
Cím: 8200 Veszprém, Radnóti tér 1. (Fsz. 115-116.)
Tel.: +36-88-814-121 (ügyfélfogadási időben), +36-88-814-111 (titkárság)
Fax: +36-88-412-150
E-mail: info@bekeltetesveszprem.hu
Web: www.bekeltetesveszprem.hu
Ügyfélfogadás: Keddenként 08:00-13:00, illetve egyéni megbeszélés szerint
Az elnök közvetlen telefon elérhetősége: +36-30-608-0270 (munkanapokon 08:00-13:00 között)

*A békéltető testületek közreműködését - az Ön választása alapján - a lakhelye szerint illetékes
Békéltető Testületnél kezdeményezheti, de akár az otthonából - az Interneten elérhető Online
Vitarendezési Platformon keresztül - is elindíthatja. Ez esetben a teljes békéltető testületi eljárás az
Interneten keresztül zajlik, ezzel elkerülve az utazást és időt takarítva meg.

Az Online Vitarendezési Platformról szóló tájékoztatónkat - benne az oldal elérhetőségével -
weboldalunkon megtalálja. A békéltető testületek elérhetőségeinek teljes listája a tájékoztató végén
található.

A Békéltető Testületről általában

A Békéltető Testületek hazánkban 1999. elején alakultak, amelynek alapvető célja az volt, hogy egy
olyan gyors, független szakmai és olcsó vitarendezési lehetőséget adjanak a fogyasztók számára,
mellyel elkerülhetik a bírósági eljárások útvesztőit, igényeiket azonban hatásosan tudják
érvényesíteni. A békéltető testületek alapvető intézményi és eljárási szabályairól a
fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezik.
Fontos hangsúlyozni, hogy a Békéltető Testület a gazdasági kamarák mellett működik, de
eljárásában független testület, tagjait egyenlő arányban a gazdasági kamarák, másrészt a fogyasztói
érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek delegálják, döntéseiben nem befolyásolható egyéb
szervezetek által. Ezzel a követelménnyel biztosított, hogy az adott ügyben eljáró testületi tagok az
ügyet pártatlanul, részrehajlás nélkül döntsék el.

Békéltető Testület eljárásának célja

A Testület eljárásának célja, hogy a fogyasztók és a gazdálkodó szervezetek, azaz a vállalkozók
között felmerült vitás ügyeket a felek között egyezséggel zárja le. Ha nem jön létre egyezség, akkor a
Békéltető Testület a határozatával dönti el az ügyet, amelynél figyelemmel kell lennie a fogyasztói
jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésére.

A gyorsaságot biztosítják a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott rövid határidők
melyeket a feleknek és a Békéltető Testületnek is be kell tartania. A gyorsaság egyben biztosítja a
hatékony eljárás lebonyolítását is.

A testület másik jellemzője, hogy a felek maguk választják ki a testület tagjai közül azt a személyt, aki
az ügyüket képviseli. Ez komoly bizalmat alapozhat meg az eljáró tanáccsal szemben.

A Békéltető Testület hatáskörébe tartozó ügyek

A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások
● minőségével, biztonságosságával,
● és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
● valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével
kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik.
Ez azt jelenti, hogy amennyiben akár adás-vételi, akár vállalkozói szerződés alapján nyújtott
szolgáltatás nem felel meg a jogszabályokban, illetve a szerződésben foglaltaknak a vevő, illetve a
megrendelő a Békéltető Testülethez fordulhat. Fontos tehát, hogy a békéltetést csak a fogyasztó,
mint magánszemély kezdeményezheti.

A Békéltető Testület hatáskörébe nem tartoznak bele azok az ügyek, amelyekre jogszabály más
szerv hatáskörét állapítja meg.

Természetesen az már nem akadálya a Békéltető Testület eljárásának, ha más hatóság már
lefolytatta az eljárást, és azt jogerősen befejezte, de a panaszos továbbra is úgy érzi, hogy az
ügyének a Békéltető Testület hatáskörébe tartozó elemét még nem bírálták el.

A Békéltető Testület eljárása

Az eljárás megindítása
A Békéltető Testület a panaszbeadványokat a csatolt iratok alapján, valamint személyes
meghallgatás, illetve kivételesen szakértői bizonyítás alapján dönti el.
A békéltető testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó, azaz a vevő, illetve az adott
szolgáltatást igénybe vevő az érintett gazdálkodó szervezettel közvetlenül megkísérelje a panaszügy
rendezését. A közvetlen rendezés sikertelensége esetén adható be kérelem a Testülethez.
Az eljárás megindításához a kérelemben az alábbiakat szükséges feltüntetni:
- a fogyasztó, azaz a kérelem benyújtójának nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét
- a panasszal érintett gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét,
- a panasz rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, (itt különösen fontos
hivatkozni minden az ügy lényegét érintő írásbeli dokumentumra, szerződésre, szállítólevélre,
számlára, átvételi elismervényre stb?). Ezeket a dokumentumokat csatolni kell a kérelemhez,
- a fogyasztó nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozóval megpróbálta a vitás kérdést közvetlenül
tisztázni,
- az ügy eldöntésére irányuló kifejezett indítványt.

A fenti feltételek megléte esetén a kérelmet az a Békéltető Testület jogosult kivizsgálni, amelyik
illetékességi területén a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye található.

 

Az eljárás lefolytatáshoz kapcsolódó tudnivalók

Ha a kérelem tartalmazza az eljárás megindításához szükséges adatokat, akkor a testület
hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén a Békéltető Testület elnöke a meghallgatási
időpontot tűz ki a felek számára.
Az elnök a meghallgatás kitűzött időpontjáról a feleket a kérelem másolatának egyidejű kézbesítése
mellett kellő időben előzetesen értesíti.
A kitűzött meghallgatás során a konkrét beadványokat főszabály szerint a Békéltető Testület tagjaiból
választott 3 tagú tanács bírálja el. A tanács egy-egy tagját a panaszos, illetve a vállalkozó jelöli ki.
Erre a kijelölési kötelezettségre a meghallgatási időpontot kitűző levélben hívja fel a Békéltető
Testület elnöke a felek figyelmét. Az eljáró tanács harmadik tagját a felek által kijelölt két tag választja
ki. Lehetőség van természetesen a törvény adta keretek között egyedül eljáró tag kijelölésére is, ha
az ügy megítélése lehetővé teszi.
A kijelölés megkönnyítéséhez a meghallgatást kitűző levélhez mellékelve van minden esetben a
Békéltető Testület tagok listája.
Ha a felek bármelyike a megadott határidőn belül nem él a jelölés lehetőségével, vagy a két kijelölt
testületi tag a kijelölésüktől számított három napon belül nem egyezik meg a harmadik tag
személyében, az eljáró tanács hiányzó tagját a testület elnöke jelöli ki.
A panasszal érintett vállalkozónak lehetősége van a testületi tag kijelölését tartalmazó levelében az
üggyel kapcsolatos álláspontjának kifejtésére. A vállalkozó ekkor nyilatkozik arról is, hogy a tanács
döntését magára nézve kötelezőnek ismeri-e el.
Az eljárás során - melyben kiemelkedő jelentősége van a meghallgatásnak - az eljáró tanács elnöke
egyezséget kísérel meg létrehozni a felek között. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, a
tanács azt határozattal jóváhagyja.
Alapvető követelmény, hogy az eljárás során a feleket azonos jogok illetik meg, mindkét fél kifejtheti
az üggyel kapcsolatos álláspontját, indítványt tehet stb.

A békéltető testület határozatai

Ha a bepanaszolt gazdálkodó szervezete az eljárás során arról nyilatkozik, hogy a tanács döntését
kötelezésképpen fogadja el, a törvény szóhasználatával élve aláveti magát, akkor a tanács minden
esetben kötelező határozatot hoz, melynek érvényét tekintve azonos egy bírósági határozatával és
nem teljesítés esetén végrehajtási záradékkal lehet ellátni.
Ha az eljárás célja maradéktalanul teljesül, és egyezség születik a felek között akkor az egyezség
formájában egy kötelező érvényű határozatba foglalják, melyhez fűződő joghatások megegyeznek az
alávetés során említettekkel.
A tanács kötelező határozatának, illetve a határozattal jóváhagyott egyezségnek a végrehajtását -
abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak - a
bíróságtól kérheti a fogyasztó.
Ha a panasszal érintett gazdálkodó szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács
döntését kötelezésként nem fogadja el, vagy az eljárásban nem vesz részt, úgy az eljáró tanács a
rendelkezésre álló dokumentumok és bizonyítékok mérlegelése alapján ajánló határozatot hozhat.
Ajánlás jellegű határozat esetében a gazdálkodó szervezet nem köteles eleget tenni a határozatban
foglaltaknak. Ilyen esetekben a fogyasztónak írásban értesíteni kell a testületet, ha a határozatban
foglaltakat a gazdálkodó szervezet nem hajtja végre. Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet a
tanács ajánlásának nem tesz eleget, a testület továbbítja az értesítést a testületet működtető
kamarának, illetve a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek. Ezek a szervek - a
fogyasztó nevének megjelölése nélkül - jogosultak, illetve, ha az ajánlásban foglaltak a békéltető
testület határozata szerint a fogyasztók széles körét érintik, - a panasszal érintett vállalkozás nevének
feltüntetésével - és az eljárás eredményét nyilvánosságra hozni.
Ha az ügy megítélése érdemben nem lehetséges, vagy a panaszos igénye megalapozatlan a tanács
megszünteti az eljárást.

 

Jogorvoslat, fellebbezés

A törvény rendelkezései értelmében az illetékes megyei/fővárosi bíróság előtt csak abban az esetben
van lehetőség a határozat megtámadására, ha az eljáró tanács eljárási szabályt sértett, a
megtámadás csak a határozat megsemmisítésére irányulhat.
Fontos kiemelni, hogy a tanács határozata nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét
bírósági eljárás keretében érvényesítse. Tehát a bírói út igénybevételére a Békéltető Testületi eljárás
lefolytatását követően is van lehetőség.
Mint látható hatékony eszközök állnak a Békéltető Testület rendelkezésére, annak érdekében, hogy a
mindennapi életben felmerülő jogos vagy jogosnak vélt sérelmeket, a fogyasztó és a vállalkozó
közötti vitás ügyeket gyorsan és hatékonyan megoldja.

 

Panasz bejelentése

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján A békéltető testület eljárása a fogyasztó
kérelmére indul.
A kérelmet a békéltető testület elnökéhez kell írásban benyújtani.  A kérelemnek tartalmaznia kell:
● a fogyasztó nevét, lakóhelyét vagy tartózkodási helyét
● a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy érintett telephelyét
● ha az eljárásra a lakóhelye szerint illetékes testület helyett a szerződés teljesítésének helye
vagy a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás székhelye szerinti békéltető testületet
választja, a teljesítés helyére vonatkozó nyilatkozatát
● a fogyasztó álláspontjának rövid leírását, az azt alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait
● a nyilatkozatát arra nézve, hogy az érintett vállalkozással közvetlenül megkísérelte a vitás ügy
rendezését.
● a nyilatkozatát arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testület eljárását nem
kezdeményezte, közvetítői eljárás nem indult, keresetlevél beadására, illetve fizetési
meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésére nem került sor
● a testület döntésére irányuló indítvány
● a fogyasztó aláírását
A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a
fogyasztó bizonyítékként hivatkozik, így különösen a vállalkozásnak az írásbeli nyilatkozatát a panasz
elutasításáról, ennek hiányában a fogyasztó rendelkezésére álló egyéb írásos bizonyítékot az
egyeztetés megkísérléséről. Ha a fogyasztó meghatalmazott útján jár el, a kérelemhez csatolni kell a
meghatalmazást.


Békéltető testületi eljárás megindítására irányuló kérelmét az alábbi nyomtatvány felhasználásával is
benyújthatja:
https://www.bekeltetes.hu/admin/data/file/24_1__sz__mell_kerelem_az_eljaras_meginditasahoz.doc

Békéltető testületek elérhetőségei

A Békéltető Testületek elérhetősége megyénként ide kattintva érhető el.

Fogyasztói panasz esetén a hatóság is megkereshető:

2017. január 1-től a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat megosztottan végzi a Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium, a Pest Megyei Kormányhivatal és az ország 197 járása.

A területileg illetékes járási hivatal kereső a következő linken elérhető:
https://jarasinfo.gov.hu/jarasok-lista

Amennyiben fenti eljárások nem vezetnek eredményre, a szerződésszegés tényének és a
szavatossági igény jogosságának megállapítása bírósági hatáskörbe tartozik.